Raktártüzek hunyói: a parathionok

A foszforsav-észterek válogatás nélkül pusztítanak el minden idegrendszerrel rendelkező állatot. Közülük a parathionok hirtelen fellépő mérgező hatása a ciánkáliét is meghaladja. Nem különösebben meglepő tehát, ha a velük kapcsolatos balesetek száma igen nagy.

A parathion (balra) és a parathion-metil (jobbra)

            A parathion az első szerves foszforsav-észter, amiről bővebben megemlékezünk. A parathionfélék követték a klórozott szén- hidrogéneket a fejlesztési sorban. Ennek egyik oka, hogy a világháborúk alatt vegyi hadviselésre készülődő ipar hasonló szerkezetű vegyületekre (phosgene, sarin, soman, tabun stb.) terelte a figyelmet. 
            A foszforsav-észterek az acetilkolin-észteráz enzim működését bénítják. Az acetilkolin az egyik neurotranszmitter*, amely az ingerületet közvetíti két idegvégződés között. Mivel az acetilkolin-észteráz az az enzim, amely a receptoráról lehasítja az acetilkolint, ennek az enzimnek a gátlásakor az ingerület a szervezet „kimerüléséig” állandósul. A középkori boszorkányperekben használt kalabárbab (Physostigma venenosum) egyik alkotórésze, a physostigmine hasonló módon fejti ki a hatását. Az inkvizítor próbáján a gyanúsítottal kalabárbabból készített ételt etettek. Ha a páciens ezt követően – az ügyesen feltett kérdések kereszttüzében – epileptikus görcsökben fetrengve önkívületi állapotba esett, akkor egyértelművé vált boszorkány mivolta. 
            A parathiont (parathion-ethyl) 1946-ban Schrader fedezte fel, s hamarosan az American Cyanamid, az ICI, a Monsanto és a Bayer gyártotta. Az extrém módon mérgező parathion felszívódik bőrön keresztül és belélegezve is. A foszforsavészter-mérgezés után – ha a beteg nem kap ellenméregként atropint – gyorsan beáll a légzésbénulást követő halál. Parathion esetében a mérgezés lefolyása olyan gyors, hogy gyakorlatilag nem lehet ellenadagolni. A nem halálos kimenetelű mérgezések tünetei viszont hetekig tartanak, és egy esetleges következő mérgezés alacsonyabb dózisnál kezdődik majd.

            Az immuntoxikológiai eredmények – sajnos – ma még nem tartoznak az engedélyezés/tiltás komolyan vett kritériumrendszerébe. A parathion-metil ebből a szempontból messze kiemelkedően – a DDT-t és carbarylt is megelőzően – nem kívánatos környezetünkben. A parathion-metil csökkenti a csecsemőmirigy nagyságát, a neutrofil granulociták aktivitását, a T-limfociták szaporodását, és az antitest-válaszokat. Következményeként a gazda (emlősök és halak esetében is kimutatták) ellenálló képessége vírusokkal, baktériumokkal, gombákkal és daganatsejtekkel szemben is csökken.
            A parathion messze megelőzve a korát úgynevezett proinszekticidnek bizonyult, azaz a szervezet aktiválja, belőle még mérgezőbb származékot, paraoxont állít elő. Míg a parathion nem, addig a paraoxon szinergizálja* néhány növényi eredetű vegyület mutagén hatását.

Tűzesetek, tragédiák

            1986. november elsején Bázelben, a Sandoz tulajdonában lévő növényvédőszer-raktárban tűz ütött ki. A raktár nem messze volt a Rajnától, ahol 25 tonna parathion, 323 tonna disulfoton, 10 tonna fenitrothion nevű rovarölő hatású idegméreg és 12 tonna higany tartalmú gombaölő szer volt. Néhány száz tonnányira becsülik annak a növényvédő szernek a mennyiségét, amit a tűzoltás során a Rajnába mostak. A folyó két óra alatt több szennyeződést fogadott be, mint évente átlagosan. A méreg a folyó 100-200 kilométeres szakaszát érintette, és pusztítására körülbelül fél millió hal teteme figyelmeztetett. Egyesek szerint a Rajna viszonylag hamar kiheverte a tragédiát. Mások úgy vélik, a hatóanyagok a folyó üledékébe merülve még évekig szennyezték a környék ivóvízkészletét.
            1991. május 3-án tűz ütött ki az ANAVERSA nevű mexikói (Cordoba, Veracruz) vállalat növényvédő szer raktárában. A raktártűzben 18 tonna parathion-methyl, 8 tonna paraquat, 3 tonna 2,4-D, 1,5 tonna PCP és még valamennyi malathion és HCH is égett. A füstködben 759 ember (az ott élők 70 százaléka) mérgeződött. Az azonnali hatás nagy része a parathion-metilre visszavezethető acetilkolin-észteráz gátlás volt. A tűzoltók a növényvédő szereket a közeli folyóba mosták, amely halpusztulással és az ivóvízkészlet elszennyezésével járt együtt. A betegek 55 százalékának maradandóan károsodott idegrendszere. Az érintettek 36 százalékát bőrgyógyászati tünetekkel kezelték a klórtartalmú 2,4-D, PCP és HCH égéstermékei (például dibenzodioxinok) miatt. Később négyen különféle daganatos betegségben haltak meg. A mérgezést szenvedett húsz terhes nő közül négy testi fogyatékos gyermeket hozott világra (az átlagos 1:10000 rizikóarány 1:5-re emelkedett).

            1993. február 26-án Escagueyben (Venezuela) felborult három tonna növényvédő szerrel (parathion, paraquat, aldrin, DDT) egy kamion. (A DDT-t Venezuela 1980-ban csak papiron tiltotta be.) A szállítmány tüzet fogott, a füstködtől 700 ember mérgeződött, közülük 200-nak az állapotát súlyosnak minősítették.
            1996-ban Jackson Countyban (Mississippi) egy vállalkozót tartóztattak le, aki a város közterületén parathion-metillel permetezett. A kármentesítés 453 lakóházat érintett és 1750 embert telepítettek ki. Öszszesen 43,5 millió dollár kár keletkezett. Kiderült, hogy az ügynek vannak előzményei. Vállalkozók parathion-metillel permetezve, 1994-ben Lorain-ban (Ohio) 20 millió dolláros, 1975-ben Detroit-ban (Michigan) 1 millió dolláros kárt okoztak. 
            Az EPA (az USA Környezetvédelmi Hivatala) az 1960-as évek közepétől huszonkét olyan halálesetet tart nyílván, amely parathionfélékkel hozható kapcsolatba. Az EPA 1997-ben egyezséget kötött a szállító dán Cheminovával, hogy a nem mikrokapszulázott készleteit kivonja az USA területéről. Az Environmental Working Group 1998-ban felszólította az EPA-t, hogy tiltsa be a parathion-metil használatát; a szervezet rizikóanalízise szerint a vele kezelt gyümölcsöt fogyasztó öt év alatti korosztály van különösen veszélyeztetve. Az EPA 1999 augusztusában betiltotta a szer használatát a nyersen fogyasztható zöldségek, illetve gyümölcsök esetében.

Dánia csak exportra gyártja

            Ha még nem veszítettük el képességünket a csodálkozásra, úgy alább majd hasznosíthatjuk. A Cheminova úgy árulja Magyarországon a parathion-metil-tartalmú Danatox és Parashoot nevű készítményeit, hogy odahaza e hatóanyag regisztrációját már 1995 előtt visszavonták.

            A koppenhágai TV94 1997 májusában Made in Denmark címen az országot megbotránkoztató riportfilmet mutatott be. Ebben arról tudósított, hogy a Cheminova kizárólag exportra évi ötezer tonna parathiont és parathion-metilt gyárt. Ezt nagyrészt dél-amerikai országoknak (Brazília, Chile, Kolumbia, Salvador, Guatemala, Mexikó, Nicaragua, Peru) adja el, s ott növényvédelmi szempontból szakképzetlen földművelők használják ezeket fel. A riportban elhangzott, hogy e hatóanyagok Guatemalában évi tíz, többnyire gyerekhalált követelnek. Hogy milyen módon hasad szét a vegyigyár és az állam „lelkiismerete”, jól mutatja, hogy Dánia kormánya, amely az európai élelmiszerpiacon reputációját a legszigorúbb engedélyezési rendszerének köszönheti, 1997-ben megbízást adott egy szakértőcsoportnak arra, hogy vizsgálja meg: mi lenne, ha valamennyi peszticidet betiltanák? A válogatás nélküli tiltás aligha lehet a megoldás. Inkább a választék korszerűsítése a járható út, hiszen például a nálunk forgalmazott hatóanyagok harmadával sincs különösebb ökotoxikológiai probléma. 
            A történet máshol és mással is lejátszódik. Például a Bayer az európai gyakorlatból többnyire kitiltott (a német regisztráció nem nyilatkozik a státusáról) parathionját Indiában értékesíti, mint „gyorsan bomló” növényvédő szert.

Menedékjog, de meddig?

            A parathiont Magyarországon 1980-ban kivonták a forgalomból, nem úgy, mint rokonát, a parathion-metilt (Wofatox). Az utóbbit – amelyet még 1952-ben engedélyeztek nálunk – 1997-ben Danatox és Parashoot (Cheminova), valamint Penncap (Elf Atochem Agri) neveken forgalmazták. A Danatox engedélyét tavaly 2001. december 31-ig hoszszabbították meg. 
            Az Agrárgazdasági Kutatóintézet szerint nálunk még 1994-ben is nagy mennyiségű parathion-metilt értékesítettek (az első három negyedévben körülbelül 80 tonnányit).
A permetezhető hatóanyagok közül a parathion-metil a legmérgezőbb, olcsó és brutálisan gyors hatóanyag. Minden idegrendszerrel rendelkező élőlényt elpusztít. Baktériumokban és emlősökben is (például egér csontvelőben) mutagén hatású. Tavak üledékeiben hosszabb idő alatt nem bomlik el, s üledékevő halfajokban akkumulálódhat. 
            Milyen kereskedelmi következménye lehet annak, ha növénytermesztésünk olyan hatóanyagokat is felhasznál, amely toxikológiai szempontból elavult? Nos, az ország neve – mezőgazdasági termékeit illetően – nem hivatalos, de működésre fogott kormánylistákra kerül (a skandináv országoknak van ilyen listájuk). Ezeken azok az országok sorakoznak, amelyek kétes hírű anyagokat használnak fel a termelésben. Ilyenkor aztán hiába olcsó az ország kínálata, a vevő elzárkózik, mert a kémiai biztonsága érdekében végzendő szerteágazó ellenőrzés költsége megdrágítaná a terméket. És még nem beszéltünk az így reszkírozott államközi perpatvarokról. Az élelmiszerminőség ma már bizalmi kérdés, a fizetőképes piac megszerzésének feltétele a megfelelő imázs kialakítása is.
            Mikor a szent folyó vizét a mutagenitás vizsgálatára leggyakrabban alkalmazott Ames-tesztben próbának vetették alá, az mutagénnek bizonyult. A Gangesz vize DDT-t, aldrint, dieldrint, dimethoatet és parathion-metilt tartalmazott. Változatos forrásai a víz csodatévő hatásainak. „Jöttem a Gangesz partjairól,/ Hol álmodoztam déli verőn,/ A szívem egy nagy harangvirág/ S finom remegések: az erőm.” Csak most merült fel bennem Ady Endre sorairól, hogy ez a harangvirággá módosuló szív is esetleg a Gangesz mutagén hatásának köszönhető...

A tüzet fogott felborult kamion oltása

(ET verzió)